A munkásőrséget, az MSZMP fegyveres milíciáját, 1957-ben hozták létre csehszlovák mintára. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. A Munkásőrség felállításával az volt a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célja, hogy megakadályozzák az „ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit”, tehát a rendszerrel szembeni – akár az 1956-os forradalom és szabadságharchoz hasonló – bármilyen támadásnak elejét akarták venni. A fegyveres testület felügyeletét a kormány a belügyminiszter útján gyakorolta. Az ország igazgatási felosztásának megfelelően megyei (budapesti), járási, városi és üzemi munkásőregységekre tagozódott. A szervezet egészen 1989-ig működött, ekkor jogutód nélkül feloszlatták.